Mi is a műanyagablak
A műanyag ablakokat a 70-es években fejlesztették ki Németországban, az ehhez kapcsolódó hővédelmi rendelet következtében, miután belátták, hogy a régi technológiával készülő egyszerű ablakok nem felelnek meg az előírt szigetelési képességnek, továbbá anyagukból következően gyakran fordult elő az ablakok vetemedése, mely még jobban lerontotta a szigetelési képességét. A modern műanyag ablakok egyrészt magasan jobb hőszigeteléssel rendelkeznek, és a szárnyak vetemedése is elkerülhető. Nagy előnyük még, hogy a műanyag újrahasznosítható – ennek jelentőségét a későbbiekben használták fel, kevés karbantartást és ápolást igényel, szemben a fa ablakokkal, amit bizonyos időszakonként felület kezelni kell. Mivel a műanyag ablakkal ellátott helyiség fűtési energiája csökken, így energiát takarítunk meg és a fűtésből származó károsanyag-kibocsájtás is csökken.
Műanyag nyílászárók nem csak fehér színben léteznek. Bevált és tartós technológia létezik a műanyag ablak fóliázására. Ez a fólia nem csak UV álló, de megvédi a műanyag nyílászárókat a kisebb mechanikai sérülésektől is. Több fa és RAL színben is gyárthatók a műanyag ablakok, erkélyajtók, bejárati ajtók. A műanyag ablak fóliázható akár egy oldalon, akár két oldalon is felár ellenében. Szinte tökéletes a végeredmény, ránézésre nehéz megmondani, hogy fa vagy műanyag ablak lett beépítve.
Műanyag nyílászárók nem csak fehér színben léteznek. Bevált és tartós technológia létezik a műanyag ablak fóliázására. Ez a fólia nem csak UV álló, de megvédi a műanyag nyílászárókat a kisebb mechanikai sérülésektől is. Több fa és RAL színben is gyárthatók a műanyag ablakok, erkélyajtók, bejárati ajtók. A műanyag ablak fóliázható akár egy oldalon, akár két oldalon is felár ellenében. Szinte tökéletes a végeredmény, ránézésre nehéz megmondani, hogy fa vagy műanyag ablak lett beépítve.
Tévhit:
„A műanyag nyílászárók beépítése után penészedni fog a lakás.”
A lakótér megfelelő szellőzése megelőzi az épület károsodását és a penész kialakulását.
A megfelelő szellőzés megakadályozza a páralecsapódást a lakótérben, különösen az ablakokon, illetve külső szigetelés nélküli lakásoknál a sarkokban, és betonból öntött áthidalók belső felületein.
Minél kevésbé cserélődik a belső levegő a kültérivel, annál magasabb a páratartalom a helyiségben, és az gyakorta kicsapódik víz formájában a hideg felületeken.
A megfelelő szellőztetéssel (huzatszellőztetés) energia takarítható meg, higénikus, és megakadályozza a nedvesség által okozott károkat.
A hőmérséklet és a páratartalom összefüggése:
1 köbméter levegő a helyiségben 20 oC szobahőmérsékleten és 60% relatív páratartalom mellett 10g vizet tartalmaz.
Amikor 8 °oC –ra lehűl a levegő akkor ennek a vízmennyiségnek csak a felét tartalmazza.
A maradék 50% páralecsapódás formájában a falakon csapódik le.
Az általunk gyártott műanyag nyílászárók kiváló légzáróssággal rendelkeznek. A megfelelő klíma biztosítása érdekében fontos rendszeresen cserélni a levegőt a helyiségekben.
A penész kialakulásának megelőzése érdekében fontos biztosítani a száradást a szellőztetéssel. Ezt huzatszellőztetéssel lehet legjobban megoldani, az ablakok napi többszöri kitárásával.
A szellőztetés higiéniai és egészségügyi okokból is nélkülözhetetlen. A rendszeres szellőztetés eltávolítja az elhasznált levegőt, a szagokat és a fölösleges nedvességet. A levegő cseréjének nagyon erős hatása van a szoba páratartalmára. Jó kiindulási pontként ajánlott a helyiségek teljes levegőjét lecserélni páróránként a kültéri levegővel. A szellőztetés főleg télen hatásos, mert az alacsonyabb hőmérséklet, alacsonyabb páratartalmat jelent. Miután a hidegebb és szárazabb levegő bejutott a szobába, felmelegszik, így a relatív páratartalom lecsökken.
A légmentesen záró ablakok esetében nincs természetes szellőzés, amely a zárt ablakok mellett is biztosítaná a szükséges légcserét.
A huzatszellőztetés ráadásul sokszorta kisebb hőveszteséget okoz, mint az állandó szellőztetés résre nyitott ablakokkal.
„Minél több légkamrás az ablak annál jobb a hőszigetelése”
A megnövelt kamraszám egy adott szint felett csak csekély mértékben javítja az ablakok hőtechnikáját. Ha megvizsgálunk egy nyílászáró tokmetszetet, akkor kiderül, hogy a sok kamra csak a szerkezet mintegy 50%-át fedi le, a tok és a szárny csatlakozásánál már nincs meg az adott 5-6-7 kamra, illetve az üvegezés besüllyesztésénél sincs.
Jelenleg az ésszerű választás az 5 kamrás 70 mm széles tokszerkezet, esetleg a 6-7 kamrás 80 mm-es. Az adott paraméterű profilok “U” értéke között maximálisan 5-10% eltérés lehet, ami az egész ablakszerkezetre összesítve már elenyésző. Az igazi áttörést a 90 mm széles, hőszigeteléssel ellátott nyílászáró profilok jelentik, de ezek egyenlőre még igen drágák.
A legnagyobb mennyiségben eladott nyílászáró típus a 70mm széles 5 légkamrás szerkezet. Ez nem véletlen. Régebben az 50 mm -es profilt követte a 60 mm-es és manapság a fejlődés és a piacképesség a 70mm szélességű szerkezeteket forrta ki. Ebbe a szerkezeti vastagságba az az ideális, ha 5 kamrára osztják. A 70 mm-es szélességű profilba hiába varázsol bele a gyártó 6-7-8 légkamrát, az már nem növeli a hőszigetelő képességet önmagában. Ez csupán marketing eszköz, mert a vásárlók egy részében az a téveszme él, hogy minél több a kamra, annál jobb az ablak. Tehát bármilyen csodát is ígér egy gyártó/kereskedő, egy ilyen profil hőszigetelő képessége minden esetben 1,1-1,4 W/m2 közötti érték. A kamrák számának növelése akkor javítja a hőszigetelő értéket, ha ezzel párhuzamosan a profil szélesség is növekszik. Javító tényező lehet azonban, ha a tok és a szárny kapcsolatánál három síkon történik a záródás, azaz a profilba bekerül egy középtömítés, mint a REHAU SYNEGO rendszerénél.
Egy ablak minőségét, működését három összetevő határozza meg. A profil és a vasalat minősége, az összeszerelés minősége, és a nyílászáró beépítésének minősége. Bármelyik hibája összességében egy rosszul működő szerkezetet eredményez. A működés az alábbiként értendő: használati megbízhatóság, hőszigetelő képesség, víz és légzárás, hanggátlás és végül esztétika.
Kiindulásképp vizsgáljuk meg a nyílászáró profilt. A gazdaságosságra törekedő gyártók a profilok egy részét hulladék műanyagból állítják elő. Erről árulkodik a mintametszeten a szürke belső kamraelosztás.
A lakótér megfelelő szellőzése megelőzi az épület károsodását és a penész kialakulását.
A megfelelő szellőzés megakadályozza a páralecsapódást a lakótérben, különösen az ablakokon, illetve külső szigetelés nélküli lakásoknál a sarkokban, és betonból öntött áthidalók belső felületein.
Minél kevésbé cserélődik a belső levegő a kültérivel, annál magasabb a páratartalom a helyiségben, és az gyakorta kicsapódik víz formájában a hideg felületeken.
A megfelelő szellőztetéssel (huzatszellőztetés) energia takarítható meg, higénikus, és megakadályozza a nedvesség által okozott károkat.
A hőmérséklet és a páratartalom összefüggése:
1 köbméter levegő a helyiségben 20 oC szobahőmérsékleten és 60% relatív páratartalom mellett 10g vizet tartalmaz.
Amikor 8 °oC –ra lehűl a levegő akkor ennek a vízmennyiségnek csak a felét tartalmazza.
A maradék 50% páralecsapódás formájában a falakon csapódik le.
Az általunk gyártott műanyag nyílászárók kiváló légzáróssággal rendelkeznek. A megfelelő klíma biztosítása érdekében fontos rendszeresen cserélni a levegőt a helyiségekben.
A penész kialakulásának megelőzése érdekében fontos biztosítani a száradást a szellőztetéssel. Ezt huzatszellőztetéssel lehet legjobban megoldani, az ablakok napi többszöri kitárásával.
A szellőztetés higiéniai és egészségügyi okokból is nélkülözhetetlen. A rendszeres szellőztetés eltávolítja az elhasznált levegőt, a szagokat és a fölösleges nedvességet. A levegő cseréjének nagyon erős hatása van a szoba páratartalmára. Jó kiindulási pontként ajánlott a helyiségek teljes levegőjét lecserélni páróránként a kültéri levegővel. A szellőztetés főleg télen hatásos, mert az alacsonyabb hőmérséklet, alacsonyabb páratartalmat jelent. Miután a hidegebb és szárazabb levegő bejutott a szobába, felmelegszik, így a relatív páratartalom lecsökken.
A légmentesen záró ablakok esetében nincs természetes szellőzés, amely a zárt ablakok mellett is biztosítaná a szükséges légcserét.
A huzatszellőztetés ráadásul sokszorta kisebb hőveszteséget okoz, mint az állandó szellőztetés résre nyitott ablakokkal.
„Minél több légkamrás az ablak annál jobb a hőszigetelése”
A megnövelt kamraszám egy adott szint felett csak csekély mértékben javítja az ablakok hőtechnikáját. Ha megvizsgálunk egy nyílászáró tokmetszetet, akkor kiderül, hogy a sok kamra csak a szerkezet mintegy 50%-át fedi le, a tok és a szárny csatlakozásánál már nincs meg az adott 5-6-7 kamra, illetve az üvegezés besüllyesztésénél sincs.
Jelenleg az ésszerű választás az 5 kamrás 70 mm széles tokszerkezet, esetleg a 6-7 kamrás 80 mm-es. Az adott paraméterű profilok “U” értéke között maximálisan 5-10% eltérés lehet, ami az egész ablakszerkezetre összesítve már elenyésző. Az igazi áttörést a 90 mm széles, hőszigeteléssel ellátott nyílászáró profilok jelentik, de ezek egyenlőre még igen drágák.
A legnagyobb mennyiségben eladott nyílászáró típus a 70mm széles 5 légkamrás szerkezet. Ez nem véletlen. Régebben az 50 mm -es profilt követte a 60 mm-es és manapság a fejlődés és a piacképesség a 70mm szélességű szerkezeteket forrta ki. Ebbe a szerkezeti vastagságba az az ideális, ha 5 kamrára osztják. A 70 mm-es szélességű profilba hiába varázsol bele a gyártó 6-7-8 légkamrát, az már nem növeli a hőszigetelő képességet önmagában. Ez csupán marketing eszköz, mert a vásárlók egy részében az a téveszme él, hogy minél több a kamra, annál jobb az ablak. Tehát bármilyen csodát is ígér egy gyártó/kereskedő, egy ilyen profil hőszigetelő képessége minden esetben 1,1-1,4 W/m2 közötti érték. A kamrák számának növelése akkor javítja a hőszigetelő értéket, ha ezzel párhuzamosan a profil szélesség is növekszik. Javító tényező lehet azonban, ha a tok és a szárny kapcsolatánál három síkon történik a záródás, azaz a profilba bekerül egy középtömítés, mint a REHAU SYNEGO rendszerénél.
Egy ablak minőségét, működését három összetevő határozza meg. A profil és a vasalat minősége, az összeszerelés minősége, és a nyílászáró beépítésének minősége. Bármelyik hibája összességében egy rosszul működő szerkezetet eredményez. A működés az alábbiként értendő: használati megbízhatóság, hőszigetelő képesség, víz és légzárás, hanggátlás és végül esztétika.
Kiindulásképp vizsgáljuk meg a nyílászáró profilt. A gazdaságosságra törekedő gyártók a profilok egy részét hulladék műanyagból állítják elő. Erről árulkodik a mintametszeten a szürke belső kamraelosztás.
